Zöld Forrás 2019 – Zöld Liliom Alapítvány

Zöld Forrás 2019 – Zöld Liliom Alapítvány

2020. dec. 15.-én önkéntes őrs-, raj- és csapatvezetőink képzési alkalmainak lezárultával véget ért a több, mint egy évig tartó #zöldkihívás rendezvénysorozatunk. A programsorozat tapasztalatait levonva, szervezetfejlesztő pszichológus segítségével, a nevelési munkacsoport munkájának köszönhetően készült el az alább közölt ökológiai nevelési program. A programra az elkövetkező évek nevelési munkájának fontos pilléreként tekintünk, és jó szívvel ajánljuk minden hozzánk hasonló szervezetnek.

A nevelési program alapítványunk célközönségét teljes egészében lefedi, ennek megfelelően korosztályi bontásban közöljük.

Ökológiai nevelési program 

Zöld Liliom Alapítvány

A programsorozatról szóló vezetői értékeléseinket ITT olvashatják.

5. évfolyam (10-11 éves fiatalok)

Átadandó ismeretek:

  1. Környezettudatos életmód alapjai

Próbára tudni kell:

  • Minimum 10 környezettudatos tipp felsorolása

Kis lépések a környezettudatos élet felé:

  • Igyál csapvizet (ne palackozott ásványvizet)!
  • Papírtörlő helyett használj mosható alternatívát!
  • Iratkozz be könyvtárba!
  • Nyomtass a papír mindkét oldalára!
  • Tanulj meg nemet mondani: Köszönöm, nincs rá szükségem!
  • Válaszd az üveg vagy az alumínium csomagolást!
  • Vásárlás helyett kölcsönözz, vagy bérelj!
  • Vászonzacskóba kérd a kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt!
  • Természetes anyagból készült eszközökkel takaríts!
  • Ami elromlott, javítsd/ javíttatsd meg! (ruhák, cipők, gépek, eszközök…)
  • Válaszd a fából készült játékot!
  • Használd újra a csomagoló anyagokat!
  • Kerüld a pálmaolajat tartalmazó élelmiszereket!
  • Utazz, nyaralj itthon!
  • Beszélgess a környezettudatosságról a haverokkal!
  • Válts energiatakarékos égőkre!
  • Ne használj egyszerhasználatos poharakat, tányérokat, evőeszközöket!
  • Használd újra a kiürült üvegeket!
  • Utasítsd vissza a szívószálak használatát!
  • Edd meg később a megmaradt ételeket!
  • Használj kulacsot!
  • Vásárolj használtan!
  • Válaszd a csomagolásmentes opciót!
  • Válaszd a komposztálható fogkefét a műanyag helyett!
  • Vásárolj kevesebb ruhát! A hazait és a használtat részesítsd előnyben!
  • Ne dőlj be a kettőt egy áráért akcióknak!
  • Fogyassz több növényi alapú élelmiszert! Tarts heti 1-2 húsmentes napot!
  • Vásárolj a helyi piacon!
  • Használd többször a dekorációkat!
  • Közlekedj gyalog, biciklivel vagy rollerrel! (autó helyett)
  • Egyél helyit, szezonálisat!
  • Készítsd magad a tisztítószereidet!
  • Vásárolj szálas teát filteres helyett!
  • Szedj fel naponta 1 szemetet!
  • Használj komposztálható mosogató szivacsot!
  • Kapcsold le a lámpát, amikor nincs rá szükség!
  • Ne pazarolj sok vizet a fürdéshez, fogmosáshoz!
  • Húzd ki a töltőt, amikor nem használod!
  • Gyűjts szelektíven!

Bővebben:

https://hulladekmentes.hu/2019/11/21/100-lepes-a-kornyezettudatosabb-eletmod-fele/

Gyakorlati feladat:

Az alábbi ötletek közül tűzzetek őrsileg vagy személyesen 3 célt, amelyre az elkövetkezendő hónapban figyelni fogtok. Támogassátok egymást, és osszátok meg a tapasztalataitokat.

6. évfolyam (11-12 éves fiatalok)

Átadandó ismeretek: 

  1. szelektív hulladékgyűjtés alapjai
  2. komposztálás
  3. környezettudatos vásárlás szupermarketekben 
  4. csomagolásmentes boltok

Próbára tudni kell:

  • el tudják dönteni, hogy mit hova lehet dobni? (pár háztartásban előforduló csomagolásra, anyagra tudják a megfelelő választ/besorolást)
  • Mit lehet komposztálni, mit nem?
  • Miért jó komposztálni? (min. 2 ok)
  • Felsorolni 10 praktikát, amelyekre odafigyel vásárláskor
  • Felsorolni Budapesten legalább 3 csomagolásmentes boltot
  1. Szelektív hulladékgyűjtés alapjai:

A szelektív hulladékgyűjtés azt jelenti, hogy a különböző anyagú hulladékokat külön gyűjtjük. Ez a gyakorlatban úgy valósulhat meg, hogy a megvásárolt élelmiszerek és fogyasztási cikkek csomagolóanyagát – a papír, műanyag, üveg, fém és italos kartondoboz csomagolást – kimosva, különválasztva tároljuk, majd szintén az anyaguk alapján a megfelelő szelektív kukába dobjuk. 

Szelektív hulladékgyűjtés szabályai:

  • a tiszta hulladék minden esetben a megfelelő helyre kerüljön: papír (pl. kartondoboz) a papírgyűjtőbe, műanyag (PET palackok) a műanyaggyűjtőbe, fém (alufólia) a fémgyűjtőbe;
  • mosd el a szennyezett hulladékot, hogy a fertőzésveszély csökkenjen és ne büdösödjön a hulladék. Kivétel az olajos flakon, ami mosatlanul kerülhet a műanyaggyűjtőbe;
  • a PET palackokat minden esetben “tapossuk laposra”, hogy minél több szelektíven gyűjtött hulladékot tudjon elvinni tőlünk a kukás;
  • a tejes dobozokat öblítés után szolgáltatótól függően, de általában a papírgyűjtőbe kell tenni;
  • a kartondobozok összehajtás és ragasztócsikk eltávolítása után a papírgyűjtőbe tehetjük. Ha nem fér el benne, akkor a kuka mellé összekötegelve;
  • olyan termékek, mint a füzet, vagy a toll, ami műanyagot, fémet és papírt tartalmaznak minden esetben elemeire kell bontani és a megfelelő hulladékedénybe tenni;
  • a pizzás doboz tiszta része mehet a papírgyűjtőbe, a szennyezett része csak a kommunálisba;
  • nem lehet minden műanyaghulladékot újrahasznosítani, függ a típusától, amit általában a termék alján tüntetnek  fel.
  • otthon általában csak papír, műanyag-fém és kommunális kuka van, mit csináljak?
    • üveget gyűjtsd külön, és vidd el a konténerekbe a fenti besorolás szerint
    • a többit, pedig dobd a megfelelő kukába
  1. Komposztálás:

A komposztálás alapanyagai:

  • A konyhából és a háztartásból: Zöldség-gyümölcs maradványok, káposzta- és salátalevél, krumpli-, gyümölcs- és uborkahéj, kávé és teazacc, tojáshéj, hervadt virág, szobanövények elszáradt részei, fahamu (max 2-3 kg/m3 ), növényevő kisállatok ürüléke az alommal együtt, faforgács, toll, szőr, natúr, festetlen papír (pl.: tojástartó), festetlen gyapjú, pamut vagy lenvászon stb. 
  • A kertből: Levágott fű, gyomok (virágzás előtt), lomb, tűlevél, szalma, ágak, gallyak, elszáradt virágok, palánták, lehullott gyümölcsök stb. Az örökzöldek bizonyos fajtáinak friss lombjában a lebontó baktériumokat károsító anyagok vannak, az ilyen lombot szárítva használjuk fel.

Mit ne tegyünk a komposztálóba?: Festék-, lakk-, olaj, kenyér és zsírmaradék, szintetikus, illetve nem lebomló anyagok: műanyag, üveg, cserép, fémek, porszívó gyűjtőzacskó, alufólia, építkezési törmelék, selyempapír, színes, lakozott újságpapír, lejárt szavatosságú gyógyszer, fertőzött, beteg növények, növényi részek, húsevő állatok alma- fertőzés miatt, ételmaradék, hús, csont (bár ezek lebomlanak, ne kerüljenek komposztálóba a rágcsálók és a fertőzést terjesztő legyek miatt) A déligyümölcsök héját, mivel ezeket rothadásgátló anyagokkal kezelik, a komposztba nem javasoljuk. 

Komposzt felhasználása:

  • A friss 4-6 hónapos komposzt lassan hat, és csak a talaj felszínén használható, pl.: bogyósok, fák, cserjék, veteményesek őszi betakarására. Pázsit, valamint földkeverék számára alkalmatlan. 
  • Az érett 8-12 hónapos komposzt lassan hat, kiváló talajjavító tulajdonságokkal rendelkezik, földdel egyenletesen összekeverve fontos alapanyaga a cserepes- és balkonnövények, valamint a veteményesek földjének. Rostálás után valamennyi növénykultúránál alkalmazható.

3. Környezettudatos vásárlás szupermarketekben

Szempontrendszer:

  • Csak annyit vásárolj, amennyi szükséges:              

Egy 2013-as becslés szerint a világon megtermelt összes élelmiszer 30-50 százaléka végzi a kukában minden évben. Felesleges felhalmozni! Írjunk bevásárlólistát, és csak azt vegyük meg, amire tényleg szükségünk van. A reklámok, akciók mind arra csábítanak minket, hogy vásároljunk, még akkor is, ha valójában nincs is rá szükségünk.

  • Hazai termékek előnyben részesítése:

A hazai boltokba nagyon sok termék távoli tájakról érkezik, vagy nagy távolságokból érkezett alapanyagokat tartalmaz. A termékek szállítása – különösen a közúti és légi – riasztó mértékű környezetszennyezéssel jár.

Igyekezzünk elsődlegesen Magyarországon készült árut vásárolni a boltokban. Ha erre nincs lehetőség, válasszuk a szomszédos országok termékeit, de ne a több 100 kilométert utazott gyümölcsöket, zöldségeket vagy egyéb termékeket vegyük meg.

Igyekezzünk amit csak tudunk piacon vásárolni, támogatni a hazai kistermelőket.

Részt vehetünk szedd magad programon is, ahol konkrétan a termőföldről tudjuk leszüretelni az érett zöldségeket, gyümölcsöket.

  • Csomagolás:

A háztartási hulladékok 30-50%-a csomagolási hulladék, ez egy évben, egy főre levetítve több, mint 100 kg-ot jelent, ami főként könnyű frakciójú műanyagból és papírból áll. Ne feledkezzünk meg arról, hogy fogyasztóként tulajdonképpen kétszer fizetünk a csomagolóanyagért: először a boltban – hiszen a termék árában ez is benne van –, majd pedig szemétdíj formájában.  A környezettudatos vásárló a csomagolásmentes termékeket részesíti előnyben. Amennyiben ez nem megoldható, úgy a többször használatos csomagolásokat (pl. betétdíjas üveg), és ha ez sincs, akkor az egynemű, újrafeldolgozható csomagolóanyagokat (elsősorban üveg, fém, papír).

Zöldségek, gyümölcsök, kenyérfélék vásárlásakor használjunk saját többször használható zacskókat. Az egyszer használatos műanyagokat kerüljük!

  • Termékjelzések:  

Keressük a környezetbarát termékeket és csomagolásokat, de legyünk ezekkel is óvatosak, hiszen az „öko”, „bio”, „környezetbarát” jelzőket ma már úton-útfélen használják.

  • Etikus fogyasztás: 

A globalizáció egyik nagy hátránya, hogy a termelőket és a fogyasztókat akár földrészek választhatják el, így a vásárlónak egyáltalán nincs rálátása arra, hogy a termékek, amelyek az asztalára kerülnek, milyen körülmények között kerülnek előállításra. A fast fashiont például annak köszönhetjük, hogy ázsiai munkások (főként nők és még akár gyerekek is) napi 12-16 órát dolgoznak éhbérért. Pálmaolajjal is gyakorlatilag egyre több élelmiszeripari és kozmetikai termékben találkozhatunk. Azonban előállításukhoz naponta 5 Margitszigetnyi esőerdőt irtanak ki felégetéssel, ezzel fokozva a klímaváltozást és számos állatfaj kipusztulását. 

Igyekezzünk az üzletekben kerülni az Ázsiában készült ruhadarabokat, valamint olvassuk el az élelmiszerek, kozmetikumok címkéjét, és ne vegyünk pálmaolajat tartalmazókat.

  • Egyéni cselekvés fontossága:

Sokszor halljuk azt az érvet, hogy mit számít az egyén választása, ha egyszer a gyártók ragaszkodnak a termékeikhez, a kereskedők pedig nem változtatnak kínálatukon. Erre azt válaszolhatjuk, hogy mindenkinek a saját felelőssége, hogy mit választ. Akinek számít a környezet védelme, az tegye meg, amit meg tud tenni, akkor is, ha még nem látja cselekedeteinek hatásait. Csak akkor történik változás, ha elég sokan szavazunk cselekedeteinkkel is a környezet megóvása mellett. Csak akkor leszünk sokan, ha mindenki egyénileg igent mond.

Gyakorlati feladat: Vegzzetek az őrsgyűlésen egy közös környezettudatos bevásárlást a felsorolt szempontok figyelembe vételével. Közben folyamatosan átbeszélve, hogy ezt a terméket miért igen, vagy miért nem veszitek meg. Lehet szupermarketben, de akár ruhaboltban, vagy drogériában is elvégezni ugyanezt. A legjobb, ha olyan helyre mentek, ahol majdnem minden kapható! 😉

4. Csomagolásmentes boltok

Nem elég szelektíven gyűjteni a hulladékot, a legjobb meg sem termelni azt.”

Csomagolásmentes boltban vásárolni igényel némi tervezést, előre gondolkodást. Érdemes rengeteg befőttesüveggel és vászon szatyorral érkezni. A legtöbb ilyen bolt honlapján megtalálható, hogy hogyan működik náluk a bevásárlás.

Karinthy Frigyes út 14., Katona József utca 9-11., Bimbó út 101.

Bolt és kávézó Fő utca 79. 

A boltban többek között zöldségeket, tésztákat, liszteket, fűszereket, teákat, háztartási eszközöket találunk, a hasonló boltokhoz képest is kifejezetten széles választékban. A kávézó szemléletformáló programoknak, workshopoknak is helyszínt ad.

1085, Budapest Gyulai Pál utca 12. 

Elsősorban szezonális zöldség- és gyümölcskínálatáról, tejtermékeiről és pékáruiról ismert bolt

Kiss János Altábornagy utca 35. + Veszprém 

Az online áruház 2007 óta működik. Nem kizárólag csomagolásmentes, de kizárólag környezetbarát termékek boltja, ami ráadásul 100 százalékban zöldáramot használ. Minden terméknél mérlegelik azt is, hogy valóban szükséges termékről van-e szó, vagy annak gyártása, hulladékai elkerülhetőek-e.

Gyakorlati feladat: 

Menjetek el egy őrsgyűlésen egy csomagolásmentes boltba. Mindenkinél legyenek tároló dobozok, üvegek és vásároljatok be együtt! Fedezzétek fel, hogy milyen jó érzés csomagolásmentesen vásárolni.

7. évfolyam (12-13 éves fiatalok)

Átadandó ismeretek: 

  • Klímaváltozás története
  • Mit tehetünk ellene?
  • David Attenborough: Egy élet a bolygónkon c. film megnézése (Netflix)

Próbára tudni kell:

  • Mely külső és belső hatások befolyásolják a klímaváltozást
  • Felsorolni 5 tényezőt, amely földünk pusztulásához vezet, és 5 javaslatot, amely segít visszafordítani ezt a folyamatot!

Mi is az az éghajlatváltozás/klímaváltozás?

  • Az éghajlatváltozás (más néven klímaváltozás) az éghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten.
  • Klímaváltozás történhet a Földön végbemenő természetes folyamatok (pl. a földrészek tektonikus mozgása) következményeként, a bolygót érő külső hatások (pl. változások a Nap sugárzásának erősségében) eredményeképpen, vagy akár emberi tevékenység folytán (pl. az üvegházhatású gázok termelése ilyen emberi tevékenység).
  • A klímaváltozás során a természetben a felmelegedési és a lehűlési folyamatok évezredek alatt mennek végbe, míg az emberi tevékenységek kevesebb, mint 150 év alatt jelentősen felgyorsította a globális felmelegedést. (lásd: lenti grafikon)
  • A klímakutatók szerint, ha az emberi tevékenység fel tudta gyorsítani a klímaváltozást, akkor le is tudja lassítani azt. A globális felmelegedés lelassítása érdekében számos dolgot tehetünk, melyek közül a legfontosabbak:
    • erdőtelepítés
    • a fosszilis, azaz nem megújuló energia (szén, kőolaj, földgáz) megújuló energiával történő helyettesítése
    • műtrágyahasználat kiváltása a mezőgazdaságban
    • tömegközlekedés előtérbe helyezése
    • lokalizáció (helyben megtermelt áruk helyben történő értékesítése)

Kialakulásának okai

  • Belső okok: 
    • A Föld éghajlatának összetevőiben bekövetkezett változások és azok interakciója természetes úton is történhet. Az 5 komponense az éghajlati rendszernek az atmoszféra, a hidroszféra, a krioszféra, a litoszféra és a bioszféra. 
    • Az óceánok változékonysága: Változásai jóval több időt vesznek igénybe, mint a légköri változások. Hosszabb időtávon azonban az óceánok áramlása fontos szerepet játszik a hő földi elosztásában.
  • Külső okok:
    • Emberi beavatkozás: A klímát megváltoztató emberi tevékenységek közül ugyan a legtöbb figyelmet a fosszilis energia használatából származó szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátása kapja, bár a klímakutatók egy kis része vitatja ezt. A tudósok többsége mindenesetre amellett teszi le a voksát, hogy a klímát alapvetően befolyásolják olyan emberi tevékenységek is, mint az erdőirtás, a földhasználat, az állattenyésztés vagy az ózonréteg elvékonyodása.
    • A bolygópálya változása: Apró változások a Föld napkörüli pályáján a földet érő napsugárzás és annak eloszlásának a változásához vezethetnek. Habár az éves napsugárzás terén ez nem okoz komoly változásokat.
    • Naptevékenység: A Nap a Föld elsőszámú energiaforrása, így mind a rövid, mind a hosszú távú változások jelentősen befolyásolják az éghajlatot.
    • Vulkanikus tevékenység: A vulkánkitörések számos gázt és részecskét juttatnak az atmoszférába. Az éghajlat megváltoztatására elegendő nagyságú kitörések évszázadonként néhány alkalommal történnek és pár évre (elsősorban a napsugárzás akadályozásával) lehűtik a környezetet.
    • Lemeztektonika: Évmilliók alatt a lemezmozgások megváltoztatják a földfelszínt és az óceánokat, azok arányát és topográfiáját. Ez jelentős befolyással lehet mind a helyi, mind a globális klímára. 

Nagyobb események, megdöbbentő számok

~Bevezetés~

A kainozoikum (földtörténeti újkor) szakaszai

  • paleocén – kb. 65,5 millió évvel ezelőtt kezdődött és 55,8 millió éve ért véget.
  • eocén – kb. 55,8 millió évvel ezelőtt kezdődött és 33,9 millió évvel ezelőtt fejeződött be
  • oligocén – 33,9 millió évvel ezelőtt kezdődött és 23 millió éve zárult
  • miocén – 23 millió évvel ezelőtt kezdődött és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult
  • pliocén – 5,3 millió évvel ezelőtt kezdődött és 2,6 millió évvel ezelőtt ért véget
  • pleisztocén – 2,6 millió évvel ezelőtt kezdődött, és nagyjából 12 ezer évvel ezelőtt ért véget
  • holocén – jelenleg is tart

Holocén

  • preboreális szakasz vagy fenyő-nyír-kor
  • boreális szakasz vagy mogyoró-kor
  • atlantikus szakasz vagy tölgy-kor
  • szubboreális szakasz vagy bükk-kor
  • szubatlantikus szakasz

~Klímatörténet~

A holocén időszak során több kisebb esemény is történt, de a következőkben csak a nagyobb, lényegesebb események kerülnek felsorolásra

Kr. e. 7500-5000 között: özönvizek
A tengerszint emelkedésével világszerte megváltoztak a tengerek partvonalai. Örökre megszűnt a szárazföldi kapcsolat Ausztrália és Új-Guinea között, India és Ceylon, továbbá Afrika és Madagaszkár között. A világon mindenhol nagy tengerparti régiók kerültek víz alá, amelyek korábban lakott területek voltak.

Kr. e. 800 körül: hirtelen éghajlatváltozás

A bronzkor hosszú meleg és száraz periódusait Kr. e. 800 körül a szubatlantikus szakasz lehűléses ideje követte.A Kr. e. 800 körüli hirtelen klímaváltozásra a régészeti ásatások során derült fény, és később paleobiológusok vizsgálatai is igazolták. A régészek számára az volt különösen érdekes, hogy az éghajlatváltozás előtt és után Közép-Európában más-más kultúra létezett: előtte a bronzkori urnamezős kultúra, amely nevét a temetkezési rítusok után kapta, utána pedig a jégkorszaki hallstatti kultúra. A klímaváltozás és a kultúraváltás között olyan markáns az összefüggés, hogy a szakirodalomban felvetődött a kérdés, nincs-e ok-okozati kapcsolat a vas használata és a kedvezőtlen éghajlat között.

Kb. 950-1250: középkori meleg periódus

Más néven a Medieval Warm Period. Ez az időszak elsősorban az észak-atlanti régió melegebb korszakának ideje volt. A felmelegedés mértékét Hubert Lamb (brit klimatológus) 1-2 fokkal a 20. század közepén jellemző “normál periódus” középértéke fölé becsülte. Fenn északon viszont még 4 fokkal is melegebb volt az éghajlat.

Kb. 14-19. század: kis jégkorszak

A kis jégkorszakot általában a 16. századtól a 19. századig terjedő időszakként határozzák meg. Ebben a korban az Alpokban, Skandináviában és Észak-Amerikában gleccserelőretörések következtek be, és az időszakot a nagy jégkorszakoktól való megkülönböztetésképpen “kis jégkorszaknak nevezték el. A kis jégkorszakban legerősebben az északi országokat érintette a lehűlés.

20. század végétől: globális felmelegedés

Az 1960-as években még egy közeledő új jégkorszak veszélyeit rebesgették, ám egy évtizeddel később felfedezték a globális felmelegedést. Ennek okának az ember tevékenységét nevezték meg: elsősorban a kibocsátott szén-dioxid és egyéb szennyező gázok, továbbá a metánkibocsátás növekedését, az erdőirtásokat és a felhasznált mesterséges permetezők és műtrágyák globális elterjedését.

Mit tehetünk a globális felmelegedés ellen mi, hétköznapi emberek?

(Avagy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése „házilag”)

  1. Tudatos vásárlás: 

Lokalizáció, azaz helyi (ezesetben magyar) termékek vásárlása

  1. Közlekedés

Tömegközlekedés előnybe helyezése, így kevesebb autók által kibocsátott üvegházhatású gázok légkörbe bocsátása

  1. Takarékosság
    1. Villany – Odafigyelés arra, hogy csak azt a lámpát kapcsoljuk fel, amit valójában is használunk.
    2. Gáz/fűtés – Érdemes a téli időszakban is odafigyelni, hogy ne fűtsük fel a lakást 30 fokra és esténként legyen kikapcsolva a fűtés 5-6 óráig amikor alszunk, ezzel is megspórolva rengeteg energiát és pénzt.
    3. Víz – Odafigyelés  az elhasznált mennyiségre (kézzel mosogatás, zuhanyzás>fürdés, stb.)
  2. Szemetelés, szemét mennyisége
    1. Nem túl sokat venni, azaz mérlegelni a mennyiséget, hogy mi az amit lehet már nem fogunk tudni feldolgozni, hogy ne végezze a lejárt szavatosságú termék a kukában felbontás nélkül.
    2. A háztartásból kitermelt szemét mennyiségének csökkentése. A felhalmozott szemetünk legtöbb esetben egy szemétdombon végzi, ahol igen nagy mennyiségekben van szemét lerakva. Itt a napon rohadásnak induló háztartási szemetünk igen csak nagy mennyiségben szabadít fel üveghatású gázokat.

David Attenborough: Egy élet a bolygónkon c. film megnézése

Beszélgessetek a filmről, hogy kiben milyen érzelmeket váltott ki, hogyan csapódott le…

Mi az amit már tudtatok korábban, mi az ami új infó volt?

Melyik rész érintett meg leginkább a filmből?

Mit tehetek én a bolygónk megmentéséért?

Mi lehet a motivációm, hogy mindezt megtegyem?

Ismertek hasonló témájú filmeket? Ha igen, mi a címe?

8. évfolyam (13-14 éves fiatalok)

Átadandó ismeretek:

  1. Szelektív hulladékgyűjtés komolyabban 
  2. Környezettudatos háztartás

Próbára tudni kell:

  • Megnevezni min. 2 biztonságos műanyag számát, és hozzá 2-2 példát is mondani
  • Megnevezni min 2 olyan műanyagot, amit inkább nem kéne használnunk, mert nem újrahasznosíthatók
  • 10 ötletet felsorolni, amellyel zöldebbé tehető a háztartás
  1. Szelektív hulladékgyűjtés komolyabban

Műanyagfajták

A műanyagok esetében van egy nagyon fontos segítségünk, mégpedig a fajtája. Ez alapján könnyen dönthetünk, és közülük csak néhány alkalmas ezek közül élelmiszer tárolására. A műanyagokon találunk egy háromszöget, mindegyikben szerepel egy szám. Egytől hétig tart a besorolás. Ennek a számnak a tudatába legtöbbször be lehet azonosítani a használt műanyag fajtát.

Forrás: www.theplastiki.com

Ez egy jó kis összefoglaló ábra, ami nem csak a műanyag fajtáit mutatja, hanem azt is, hogy ezek közül mi az ami újrahasznosítható, és mely típusokat érdemes kerülni. Nézzük kicsit részletesebben a különböző típusokat.

Polietilén (PE – 1, 2, 4-es fajtájú műanyag) – A világ műanyag gyártásának nagyobb részét ez a fő típusú műanyag teszi ki. A háromszög megjelölésnél az 1-es, 2-es és a 4-es típus a polietilén egyes fajtáit jelöli. A jó hír legalább, hogy mindegyik újrahasznosítható. A nagy sűrűségű polietilén (HPDE) általában mosószerek, tisztítószerek, samponok flakonjai, de játékok is készülnek belőle. A kis sűrűségű polietilénnel (LPDE) leggyakrabban fóliák, zacskók esetében fogsz találkozni.

Polivinilklorid (V – 3-as fajtájú műanyag) – Ismertebb nevén PVC. Ahogy korábban említettük, élelmiszerek tárolására nem alkalmas, és nem dobható a szelektív gyűjtőbe. Leggyakrabban csövek és padlóburkolat esetén találkozhatunk ezzel a műanyagfajtával, de ritkább esetben fóliák és játékok esetén is alkalmazzák.

Polipropilén (PP –  5-ös fajtájú műanyag): Jellemzően az alábbi csomagolások esetében használják: tejtermékek dobozai (joghurtok), mustár, ketchup, majonéz flakonjai, műanyag edények készülnek belőle. Szintén újrahasznosítható műanyagról beszéltünk.

Polisztirol (PS – 6-os fajtájú műanyag): Legfőképpen ételes dobozoknál, poharaknál használják kiváló hang-és hőszigetelő tulajdonsága miatt (a Hungarocell is ilyen). A fenti ábrával ellentétben Magyarországon sajnos nem helyezhető a szelektív műanyag gyűjtőbe. Amúgy alapjában véve az anyag újrahasznosítható, de a többi műanyag típushoz képest több energia kell az újrahasznosításához. Így az újrahasznosítása kevésbé kifizetődő.

Egyéb (7-es típusú műanyag): Minden olyan műanyag, ami a fenti 6 kategóriába nem sorolható. Ilyen például a polikarbonát (PC), amiből a CD, DVD és egyes szemüveglencsék készülnek, de jellemzően ebből gyártják a gallonos vizet tároló kannákat és egyes cumisüvegeket is. Nehezen újrahasznosíthatóak. Magyarországon a szelektív gyűjtőbe jellemzően nem dobható.

És egy gyors összefoglaló ábra, hogy mely típusokat érdemes preferálni:

  1. Környezettudatos háztartás
  • A papírhulladék csökkentése érdekében postaládánkra egy egyszerű „Nem kérünk szórólapot” matrica kiragasztása lehet a megoldás.
  • Esővíz gyűjtése könnyedén és olcsón megoldható, ha az ereszekről elfolyó vizet egy vagy több műanyag hordóban gyűjtjük össze, amit később a kert locsolására tudunk felhasználni.
  • Jelentős összeget tudunk megtakarítani, ha utána járunk, mit hol lehet megjavíttatni. Keresd meg a közeledben dolgozó cipész vagy bőrdíszműves bácsit, vedd fel a kapcsolatot egy ügyes kezű varrónővel és máris csökkent a kidobált dolgok és forintok száma.
  • Fürdés vagy zuhanyzás után a víznek nem feltétlenül kell a lefolyóban távoznia felhasználatlanul. 1-2 vödörbe kimerve a következő néhány wc öblítés megoldható vele.
  • A régi ruhatárat is érdemes áttekinteni és a nem használt darabokat nem kell azonnal kidobni. Használd a fantáziád és keress ötletek az interneten, hogy kevés ráfordítással, miként varázsolhat régi nem használt dolgaidból valami egészen újat és egyedit.
  • Bevásárló lista nélkül ne indulj el vásárolni! Így elkerülheted, hogy a listádon nem szereplő dolgokat a boltok polcai a nyakadba zúdítsák. Csak azt fogod megvenni, amire valóban szükséged van.
  • Vásárolj idénytermékeket! Ha olyankor vásárolod meg őket, amikor szezonjuk van akkor valóban friss, hazai áruhoz jutsz lényegesen olcsóbb áron, mintha idényen kívül vásárolod meg a drága és silány minőségű import változatot, vagy a mirelit és konzerv verziót.
  • Ha ügyes vagy és megfelelő mennyiséget vásárolsz a zöldségekből és gyümölcsökből, amikor szezonjuk van, akkor készíthetsz befőttet vagy elteheted fagyasztva, hogy a szezonon kívüli időben is legyen mihez nyúlni.
  • Kerüld a felesleges csomagolásokat, ezzel is csökkentheted háztartásod hulladékmennyiségét. Észrevetted pl. hogy a legtöbb fogkrémes tubus még egy külön papírdobozba is csomagolva van? Ha olyat választasz, ami mellé nem adnak plusz dobozt máris kevesebb hulladékot cipeltél haza.
  • Ha piacon vásárolsz akkor az áru a eladó rekeszeiből egyenesen saját szatyrodba kerül, így nem szükséges zacskóba tenni, vonalkód ragaccsal ellátni stb. Savanyúságnak és húsoknak pedig vihetsz magaddal otthonról műanyag dobozt, ahogy tojástartóból sem kell minden héten egy újat haza vinned.
  • Minden bevásárláshoz vigyél magaddal saját szatyrot vagy kosarat! Így a bolti műanyag szatyrokért nem kell borsos árat fizetned, hogy aztán az is a hulladékok számát növelje otthon.
  • Csíráztass! Egész évben friss és ízletes vitaminforrás gyorsan és olcsón. Egy zacskó csíráztatni való mag típustól függően néhány száz forintból beszerezhető és több alkalomra való mag található a csomagban.
  • Tisztítószereink szinte mindegyike lecserélhető olcsó, egyszerű és környezetkímélő változatra, mint az ecet vagy a mosószóda. Kevesebb cipekedés, kevesebb műanyag flakon, több megtakarított pénz és zöldebb háztartás a jutalom.
  • A haladók már a tisztálkodó szereiket és kozmetikumaikat is maguk készíthetik el, így garantáltan vegyszermentes megoldáshoz jutnak és az alapanyagokba befektetett összeg itt is hamar megtérül.
  • A ruhák fertőtlenítésére a legolcsóbb és legkímélőbb megoldás a napfény. Használd! 🙂
  • A lakásban körültekintően és funkcionálisan elhelyezett lámpákkal csökkenthető az energiafelhasználás. Hangulat világításhoz sok alacsony teljesítményű és divatos megoldást választhatsz, olvasáshoz az olvasólámpa elegendő fényt biztosít nem szükséges a nagy teljesítményű mennyezeti lámpát üzemeltetni, stb.
  • A hűtő és fagyasztó kerüljön távolabb a sütőtől és tűzhelytől, így a meleg környezet nem kényszeríti a hűtőládát felesleges elindulásra.
  • Csepegő csapok karbantartása is csökkenti a feleslegesen elfolyt víz mennyiségét.
  • A papírhulladék nem csak a szelektív szigeteken adhatod le. Vedd fel a kapcsolatot a környékbeli iskolákkal és óvodákkal! A papírgyűjtés még ma is divat, örülni fognak a felajánlásodnak.
  • Elemek és más veszélyes hulladékok gyűjtésére is számos gyűjtőpont van már, ahol leadhatod őket.
  • A fel nem használt és lejárt szavatosságú gyógyszereket és gyógyhatású készítményeket minden gyógyszertárban átveszik tőled. Ne dobd a kukába, mert rendkívül veszélyes hulladék!
  • Minden papírnak két oldala van. Rajzolásra, jegyzetelésre a második oldal is megfelelő.

9.-10. évfolyam (14-16 éves fiatalok)

Átadandó ismeretek:

  1. fenntartható vendéglátóhelyek ismerete
  2. városi közlekedés környezettudatosan

Próbán számonkérhető ismeretek:

  • Soroljon fel 10 Budapesti fenntartható vendéglátóhelyet, kávézót.
  • Ismerje a fenntartható vendéglátóthelyek, kávézók minősítési kritériumait
  • Karbon lábnyom fogalma

1. Fenntartható vendéglátóhelyek

https://www.gasztrohos.hu/fenntarthato-vendeglatohely-minosites

Fenntartható Vendéglátóhely minősítéssel jutalmazzák azokat a vendéglátóhelyeket és catering cégeket, amelyek – akár csak néhány apró lépéssel – szeretnék „zöldebbé” tenni működésüket.

A minősítés célja:

Segítsenek előnyt kovácsolni a partnerek erőfeszítéseiből médiamegjelenéseken keresztül, illetve optimalizálni a hulladékkezelést, az energia- és vízhatékonyságot, és az alapanyag beszerzés módját.

A vendéglátóhelyek minősítési kritériumai:

  • nem használnak pálmaolajat
  • legalább 2 vegetáriánus fogásuk van
  • min. 30%-ban hazai élelmiszert használnak
  • legalább 1 alapanyaguk bio minősítésű
  • nem használnak polisztirol csomagolóanyagot, sem szívószálat
  • legalább 1 általuk használt tisztítószer környezetbarát minősítésű
  • folyamatosan törekednek környezetterhelésünk csökkentésére

A kávézók minősítési kritériumai:

  • kizárólag magyar tejet használnak
  • található náluk vegetáriánus harapnivaló
  • min. 30%-ban hazai élelmiszert használnak
  • kínálatukban szerepel legalább 1 féle bio/ fair trade/ direct trade kávé és tea
  • nem használnak polisztirol csomagolóanyagot, és csak kérésre adnak szívószálat
  • legalább 1 általuk használt tisztítószer környezetbarát minősítésű
  • folyamatosan törekednek környezetterhelésünk csökkentésére

Budapesten megtalálható fenntartható vendéglátóhelyek és kávézók

https://gasztrohos.hu/vendeglatohelyek/

Gyakorlati feladat: Látogassatok el legalább 2 ilyen helyre őrsgyűlés keretében.

2. városi közlekedés környezettudatosan

Utazásnál is érdemes figyelni a karbon lábnyomunkra, mert ezzel is csökkenteni tudjuk a környezetszennyezést.

A karbon lábnyom a termékek végső felhasználása által – vagyis amíg a termelőtől az adott termék eljut a fogyasztóig – keletkezett szén-dioxid kibocsátás.

A karbon lábnyom végső soron azt mutatja meg, hogy egy ember életmódja, vagy egy termék életútja, esetleg egy vállalat vagy egy egész iparág termelése mennyi közvetett és közvetlen szén-dioxid kibocsátással, és így üvegházhatással terheli meg a környezetet.

  1. Ha lehet, válaszd a tömegközlekedést az autó helyett.
  2. Amennyiben megengedik a szüleid, használd a kerékpárútvonalakat, és biciklizz, ahova tudsz. A biztonságos közlekedéshez tájékozódj indulás előtt, hogy merre vannak bicikliutak!
    1. https://www.google.com/maps/d/u/0/viewer?mid=1m9aF1s_J-UMCGazalLKCGaEweNU&ll=47.468109334502174%2C19.07539656481257&z=14
    2. https://www.mozgasvilag.hu/budapesti-kerekparut-terkep
    3. http://www.kerekparos.com/
      1. http://www.kerekparos.com/terkep/utvonaltervezo/
  3. https://365.reblog.hu/cimke/k%C3%B6zleked%C3%A9s —- ebben vannak szuper és érdekes ötletek is, érdemes elolvasni, de inkább látókör tágító, mintsem valós és jelenleg is használható tudás

Kihívás: 

  • Járjatok 1 hétig minden nap biciklivel. Vagy akár egy hónapig….;)
  • Számoljátok ki az közlekedési karbon lábnyomotokat! http://nakfo.mbfsz.gov.hu/hu/node/473

11.-12. évfolyam (16-18 éves fiatalok)

Átadandó ismeretek

  1. Elektromos autó – valóban környezetkímélőbb a többinél?
  2. Környezettudatos nyaralás

Próbára tudni kell:

  • Készítsen egy kampány plakátot, amely meggyőzi az embereket, hogy elektromos autót vegyenek ezzel is óvva környezetünket. (Képes legyen kézzel fogható érveket felhozni)
  • Felsorolni 10 ötletet, amelyet alkalmazni tudunk egy zöld(ebb) nyaralás során.
  1. Elektromos autók 

https://www.eea.europa.eu/hu/articles/elektromos-jarmuvek-okos-dontes-a-kornyezetert

Az éghajlat és a levegőminőség szempontjából az elektromos autók egyértelműen előnyt élveznek a benzines és dízelautókkal szemben. A közvéleményben elterjedt, az elektromos autók kedvező környezetvédelmi hatásaival kapcsolatos néhány kétellyel és bizonytalansággal szemben a tudomány álláspontja egyre világosabb. Ugyan még rendkívül magas a szénből előállított villamosenergia aránya, már a jelenlegi európai villamosenergia-mix is egyértelmű előnyökkel kecsegtet. Ezek az előnyök pedig csak fokozódnak majd, ahogy Európa egyre nagyobb mértékben fog megújuló energiaforrásokat használni a jövőben.

Fejlődnünk kell az elektromos autók és alkatrészeik újrafelhasználásában és újrahasznosításában annak érdekében, hogy minimalizáljuk a gyártásuk környezetre gyakorolt hatását. Az életciklus végső szakasza különösen fontos az elektromos autók esetében. Rendkívül sok olyan fém és egyéb más kritikus fontosságú nyersanyag található bennük, amelyek feldolgozása felettébb energiaigényes, gyártásuk során pedig néha mérgező anyagokat használnak. Ha sikerülne ezeket a már legyártott autókból kinyerni és újrafelhasználni, az hatalmas előnyökkel járna. Ha egész alkatrészeket, például akkumulátorokat tudnánk más eszközökben újrafelhasználni, az jelentősen lecsökkentené a teljes környezeti hatást.

Először is arról kell gondoskodnunk, hogy az elektromos autók gyártásához és üzemeltetéséhez szükséges villamosenergiát megújuló energiaforrásokból állítsuk elő.Másodsorban minél strapabíróbb autókat kell gyártanunk. Létfontosságú, hogy annyi megtett kilométert sikerüljön kipréselni a legyártott elektromos autókból, amennyit csak lehet. Ha például 70 000 kilométer után leselejtezik őket, akkor a gyártásuk során szükséges energiatöbblet miatt az általános környezeti teljesítményük már nem mutat olyan jól a hagyományos autókéhoz képest, sőt, meg is haladja azt. 150 000 km vagy annál több megtétele után azonban az összehasonlítás eredménye már bőven az elektromos autók javára billen. Végül pedig az elektromos autók leselejtezésekor a lehető legtöbbet kell kihozni az alkatrészeikből.

Hogyan teljesít egy átlagos elektromos autó egy benzines vagy dízelüzemű gépjárműhöz képest? Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása szempontjából 100 %-ig tiszták ezek a járművek? 

Fontos megjegyezni, hogy soha egyetlen autó sem lesz 100 %-ig tiszta. Ezen még az elektromos autók megjelenése sem változtat. A mi véleményünk az, hogy ha valóban szükséges kocsiba ülni, akkor a környezet szempontjából az elektromos autó a jobb választás. Tömegközlekedéssel, gyalog vagy kerékpárral munkába járni azonban mindig is jóval környezetbarátabb megoldás lesz. Az autó az mégiscsak autó; azzal, hogy az egyik fajtát lecseréljük egy másikra, még nem oldjuk meg a közlekedési problémákat, például a dugókat.

Az elektromos motorok egyszerűen hatékonyabbak, mint a belső égésű motorok, tehát az akkumulátorban tárolt energia nagyobb részét használja fel a rendszer az autó meghajtására. Különösen a városi használat során pazarolnak kevesebb energiát az elektromos járművek. Emellett a kipufogócsőből sem kerülnek olyan szennyező anyagok a levegőbe, mint például a nitrogén-oxidok vagy a finompor. A fékezés és a gumikopás következtében így is keletkezik finompor, de összességében kevesebb, mint a benzines vagy dízelautók esetében. Az elektromos autók emellett kevésbé zajosak is, különösen kisebb sebességnél halkabbak hagyományos társaiknál.

Egészség tekintetében a legfőbb előny a levegőminőség terén tapasztalható. Az elektromos autók működtetéséhez szükséges villamosenergia előállítása miatt így is számolni kell egy bizonyos fokú légszennyezéssel, azonban ez általában olyan erőművekhez köthető, amelyek jobb kibocsátáscsökkentéssel rendelkeznek, mint egy hagyományos autó, emellett pedig általában a sűrűn lakott területektől távol találhatók.

Sok fogyasztó aggódik amiatt, hogy van-e elegendő számú töltőállomás az autópályák mellett vagy a parkolókban, és sokakat foglalkoztatnak a villamosenergia-hálózat leterheltségével és a villamosenergia-árakkal kapcsolatos aggodalmak is. Jelenleg nagyon kevés elektromos autó jár az utakon. Némely városban több van, mint máshol, de egészében véve tavaly az Európában újonnan eladott személygépkocsik állományának körülbelül 1,5 %-át tették ki az elektromos autók (akkumulátoros elektromos és hálózatról tölthető hibridek). Az infrastruktúrát tehát az elektromos autók számának növekedésével párhuzamosan kell bővíteni. Vannak olyan nagyobb városok, ahol már megfelelő az infrastruktúra, és az utóbbi években a nyilvános töltőállomások száma is sebesen növekedett.

Igen, a villamosenergia-számla magasabb lesz, de az elektromos autók fenntartása kevesebbe fog kerülni, mint egy benzines vagy dízelautóé. Ez idővel segít majd ellensúlyozni az elektromos autók magas vételárát.

  1. Környezettudatos nyaralás

TIPP

  • Lakóhelyünkhöz minél közelebb eső pihenőhelyet választunk az üdüléshez, kikapcsolódáshoz, annál kevesebb az utazás folytán előidézett légszennyezés… A gyakori külföldi nyaralások helyett próbáljuk ki a hazai lehetőségeket is. 
  • A falusi- vagy ökoturizmus nyújtotta lehetőségek “ökológiai lábnyoma” kisebb mértékben terhelik a környezetet, mint pl. egy nagy, városi vagy üdülőtelepi szállodáé. Ráadásul a falusi vendéglátás támogatásával nagy beruházói csoportok helyett egy-egy család bevételét gyarapíthatjuk.
  • Keressük a környezetvédelem iránt elkötelezett szálláshelyeket (energiatakarékosság, szelektív gyűjtés, komposztálás, vízvisszaforgatás, organikus ételek, helyi termékek, stb.) idehaza és külföldön is. A saját golfpályával, feszített víztükrös medencével vagy egyéb nagy víz- és energiaigényű extrával rendelkező szállodák nem épp a legkörnyezetkímélőbb intézmények.
  • Szálláshelyünkön bánjunk ugyanolyan takarékosan az energiával, mintha otthon lennénk – ne abból induljunk ki, hogy a számla nem hozzánk érkezik. Ugyanez érvényes a vízhasználatra és a hulladék keletkezésének megelőzésére!
  • Nyaraláskor is gyűjtsük szelektíven a hulladékot, ha akad a közelben szelektív gyűjtő konténer. Kiránduláskor, séta közben ne hagyjuk szét a szemetet… sőt ha lehet, ne is az erdei szemeteseket használjunk (ezek ürítése is energia és levegőszennyezés), hanem vigyük magunkkal szálláshelyünkre.
  • Kiránduláskor, nyaraláskor vigyünk magunkkal minél kevesebb egyszer használatos holmit, élelmiszer csomagolást. Hasznos ilyenkor a termosz, a különféle tároló edények, stb.
  • Táborozáshoz, kempingezéshez, túrázáshoz csak akkor vásároljunk kiegészítőket, ha azokat rendszeresen (legalább évről-évre) használjuk. Ellenkező esetben inkább kérjük azokat kölcsön.. így kevesebb új legyártására van szükség.
  • Ha élővízben fürdünk, előtte mossuk le magunkról a naptejet, krémeket.
  • Bárhol is pihenünk, étkezés, ajándékozás, stb. szempontjából keressük a helyi termékeket. Így nem jelentős CO2 kibocsátással utaztatott árut vásárolunk, egyben támogatjuk a helyi közösségek munkáját.
  • Autós kirándulások helyett, szervezzünk gyalogtúrákat, erdei sétákat. Használjuk ki a vonatok (pl. erdei kisvasutak) és a kerékpárutak nyújtotta lehetőségeket.
  • Ha a pihenéshez nemzeti parkok vagy környezetvédő civil szervezetek által működtetett vendégházakat, turistaházakat választunk, akkor a szállásdíjjal a szervezet környezet-, természetvédő munkáját is támogatjuk. 

https://humusz.hu/megelozes/nyaralasunk-megtervezesekor-lehetoleg-minel-inkabb-vegyuk-figyelembe-kornyezetvedelem-szem

Végül, de nem utolsó sorban pár idézet a #zöldkihívás projekt lebonyolításában résztvevő önkénteseinktől:

A srácokkal több programban is részt vettünk. A programoknak köszönhetően az őrsi közösségünk sokkal összetartóbb lett és a gyerekek végig nagyon jól érezték magukat. – Ábel (Grizzly őrs)

Az őrsöm nagyon vígan vett részt a zöldkihívásokban, hiszen ez minden hónapban egy fix programot jelentett. Mindegyik programot nagyon élvezték, és várták is előre. Például volt amikor környezettudatossággal kapcsolatos szabaduló szobában voltunk, ami játékosan megtanította a szelektíven gyűjtés fontosságát. A másik kedvenc programunk az volt, amikor újrahasznosítással kellett egy karácsonyi ajándékot készíteni. Ez fejlesztette a kreativitásukat, az őrsi közösséget, meg persze az újrahasznosítás fontosságát is átbeszéltük. Mi nagyon élveztük az összes programot, jó lehetőség volt ez a gyerekeknek! – Panna ( Gyömbér őrs)

Őrsömmel a #zöldkihívás során több programon is részt vettünk, élvezték a srácok a kihívásokat. A kedvencünk a hulladék gyűjtéssel kapcsolatos szabadulószoba volt.– Marci (Musztáng őrs)

A mustár őrssel nagyon élveztük a #zöldkihívás-t, örültönk, hogy változatos programokat próbálhattunk ki. Kiemelkedő élményt volt a Pucolj ki! szabadulószoba és remekül szórakoztunk a hulladékszobrok versenyén is.-Sári (Mustár őrs)

Nagyon örülök, hogy részt vettünk ebben a 8. kerületi szemészedesi programban. A lányokkal nem csak a tisztább városért tettünk együtt, láthattak, hogy a legapróbb leesett szemét hozzátesz a koszos városképhez, csodálkoztak hogy mennyien dohányoznak és mennyien dobják a földre a csikkeket, találkoztak más fiatalokkal, akiknek fontos a környezet, és ráadásul megismertek egy új városrészt, ami eddig teljesen kiesett az életükből, ezért mondjuk probléma volt, hogy az aki később tudott csatlakozni, hogyan talál meg minket, de végül  nagyon pozitívan csalódtak. – Kinga (Csalán őrs)

A Leopárd őrs eleinte közepes lelkesedéssel állt neki a #zöldkihívás éves programsorozatnak, azonban az első pár program után feléledt a versenyszellem és érdeklődés a srácokban. A programok közül a Humusz Szövetségnél tartott szemétszedős vetélkedőt emelném ki, amiben ugyan a mi őrsünk teljesített a legjobban, de nem ez a lényeg, hanem hogy mindannyian meglepődtünk, hogy a műanyag és papíron kívül mennyi más féle szemét típus szerint kellene gyűjtenünk a szemetet. A következő hetekben többen is beszámoltak az őrsből, hogy otthon családi környezetben is azóta jobban odafigyelnek a specifikusabb gyűjtésre. Összeségében egy nagyon sokrétű és izgalmas, ugyanakkor fejlesztő programsorozatnak lehettünk részesei! Köszönjük a szervezőknek! – Zoli (Leopárd őrs) 

A #zöldkihívás során készült képek ITT megtekinthetők!

A szakmai anyag az Agrárminisztérium Zöld Forrás 2019 programjának támogatásával készült.

Köszönjük!